2012. február 4-én ismét úsztam a Dunában, szeretett városomban, Vácon, immár 15 éve. Igazi téli időjárás és nagyszámú közönség fogadta úszásomat, sűrűn esett a hó, és kb. -10 fok lehetett. A Duna nem volt teljesen befagyva, viszont apró jégtáblák úszkáltak a felszínen, és ami még nehezítette, hogy lentről jégdarabok jöttek testem irányába.

Hamarább kiértem a helyszínre, mivel nem csak a testemet készítem a fel a megpróbáltatásra, hanem a lelkemet is. Elengedhetetlen a bemelegítő futás, amit most két fiammal, Mátéval, és Gyuri focista barátaival (Vác U19-es csapat) tettem meg a part mentén. Az Országzászlónál gyülekező, a fagyos téli széllel is dacoló érdeklődők sokaságát Steidl Anita ifjú táncosai “melegítették” különleges produkciójukkal, majd Toldi Tamás, Vác dalával ismét belopta magát a közönség szívébe.

A bemelegítés után már csobbantam is, mint rozmár rövid pihenője után a hideg parton. 12-13 percet voltam a vízben, a tervezett szakaszt sikerült végig úszni. Nagyon nehéz volt kijönni, fel a part menti emelkedőn, mert végtagjaim nagyon megdermedtek, de mire újból megláttam az előttem álló embereket, szívem melege átjárta fagyos testemet.

Az úszásról készült képek

Az úszásról készült videók

Vissza a főoldalra

C 2010 - Schirilla György